2014. május 14., szerda

12.fejezet

-Hé jól vagy?Teljesen elsápadtál és eléggé ijedt arcot vágsz.-ebből most,hogy magyarázod ki magad.
-Igen csak féltem Anyát,de tudom Apa vigyáz rá.Neked lenne kedved itt maradni éjszakára?-kérdeztem témát terelve.
-Persze csak akkor haza mennék néhány ruháért.-adtam neki egy puszit ami elég váratlanul érhette.Elment én pedig bementem ledobtam a kulcsokat az asztalra és felmentem zuhanyozni és átöltöztem egy kényelmesebb ruhába.

Mikor lementem úgy döntöttem rendelek kínait és csinálok popcornt.Nem tudtam mikor ér vissza Harry így rendeltem többfélét,mert nem tudtam mit szeret.Pattogtattam kukoricát és leraktam a nappaliban az asztalra mikor csengettek kinyitottam az ajtót és meglepődtem.


-Szia!-köszönt rám Jeremy.
-Szia?Mit akarsz te itt?-kérdeztem idegesen ezzel leplezve a félelmem.
-Beszélni veled a történtekről.-ez most ennyire hülye?
-Nekünk nincs mit megbeszélnünk.Menj el mielőtt rendőrt hívok és most biztos leültetnek.-mondtam nyugodtan.

-Csak azt szeretném,ha tudnád megbántam a dolgot és nagyon sajnálom.-mondta.
-Ez most komoly te azt hiszed egy sajnálommal eltudod ezt intézni nem a te életed ment tönkre.-egyre hangosabban kezdtem beszélni.-Nem téged hordtak pszichológushoz,nem te sírtál át minden napot és éjszakát,hanem én szenvedtem nem te.-zokogva kiabáltam.-Tönkre tetted az életem és azt hiszed,hogy egy sajnálommal eltudod intézni?-csak nézett rám és nem mozdult.-Menj el.-becsaptam az ajtót és a lábaim már nem tartottak olyan biztosan mint eddig.Zokogva csúsztam le az ajtó mentén féltem és most senki nem volt itt,hogy megnyugtasson.Nem tudom meddig ülhettem ott ugyanis arra figyeltem fel,hogy valaki az ajtót veri.
-Szívem????-hallatszott az ajtó mögül a hang.Kinyitottam és ott állt Harry a nyakába borultam és ott zokogtam.-Mi történt Szerelmem?-kérdezte aggódva.Felkapott az ölébe és bevitt a nappaliba én pedig még mindig szorosan fogtam nyakát.Leült velem a kanapéra és levette a válláról az edző táskát.-Kérlek mondj valamit,mert megijesztesz!-mondta alig hallható hangon.
-Itt volt!-csak ennyit tudtam kimondani.Mikor megnyugodtam eldöntöttem elmondok mindent.-Tudod kiskoromban a szüleim meghaltak egy autó balesetben Paul az Apám bátyja volt és magukhoz vettek.Jesse-vel nőttem fel és úgy bántak velem is mint a gyerekükkel,ezért hívom őket a szüleimnek.18 éves voltam amikor a szüleink elutaztak a Nagyihoz és megengedték Jesse-nek,hogy akkor tartsa meg a szülinapját.A bátyám soha nem volt oda az alkoholért így a bulin sem lehetett akik eljöttek azok tudták,de volt egy barátunk aki imádott szabályt szegni.A buliba piásan jött én akkor értem haza a különórámról amikor Jesse kiakarta dobni Jeremy-t.Felmentem a szobámba és zuhanyozni készültem amikor bejött hozzám és rám rontott-a könnyeim potyogtak,de ő megfogta a kezem.-Jesse meghallotta,ahogy kiabáltam és leszedte rólam Jeremy-t a kiabálásra feljöttek a barátaik és segítettek lefogni őt amíg ki nem értek a rendőrök.Feljelentést tettünk,de nekem azzal nem volt jobb,pszichológushoz vittek.Én viszont úgy éreztem,hogy nekem már nincs,miért élnem mindennapot a szobámban töltöttem sírva.Amikor eljött a tárgyalás napja azt vártam,hogy kimondják bűnös és elítélik,de nem így történt felfüggesztették,mert büntetlen előéletű volt.Ekkor még jobban összeomlottam és egy nap Jesse feljött és kirángatott a szobámból és elvitt egy tengerpartra.Az egész napot ott töltöttem a családommal és a barátaimmal.Ők segítettek ezt az egészet átvészelni és ezért nem mertem hozzád sem közeledni.Féltem még nem állok készen arra,hogy elfogadjam van aki engem így is tud szeretni.Nekem még új volt ez az érzés,hogy valaki szerelmes lehet belém és én ezt tudom is viszonozni neki.-megszorította a kezem és magához húzott.Most már mindent tud így csak rajta áll a dolog,hogy eltud-e így fogadni?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése