40.fejezet

*Luke szemszöge*
Lefeküdt egy kicsit pihenni én pedig felmentem zuhanyozni.Mikor mentem le eszembe jutott,hogy fel kell ébresztenem.Amikor mellé álltam észrevettem,hogy teljesen el van fehéredve és kékül a szája.Próbáltam kelteni,de nem sikerült rögtön hívtam a mentőket és egy 10 perccel később már kint is voltak.Újra élesztették és egy csövet nyomtak le a torkán.Infúziót szúrtak be rá rakták egy hordágyra és betették a mentőbe.Megengedték,hogy elkísérjem őket már orvosok vártak minket a kórház előtt.A műtőbe vitték én pedig felhívtam Janice-t majd a lányokat ők pedig hívták Harry-t.Próbáltam beszélni valakivel Kathy-ről,de senki nem tudott konkrét dolgot mondani.
-Luke!-kiabált oda a felém rohanó tömeg.-Mi történt reggel mikor eljöttünk még nem volt semmi.?-tudakolta Paul.
-Miután elmentetek lefeküdt pihenni és mondta,ha lezuhanyoztam akkor keltsem fel.Csak amikor mentem szólni neki nem kellt fel el volt fehéredve a szája pedig kékült.-magyaráztam a történteket.-Doki!-láttam,hogy felénk közelít.
-Luke!-fogtunk kezet.
-Dr.Jhons ők itt Kathy szülei a bátyja és a barátnői.-mutattam be őket.
-Jó napot!A tüdején lévő áttétek növekedtek és tovább terjedtek ennek következtében Kathy nem jutott elég oxigénhez,ha nem találod meg lehet,hogy már nem tudtuk volna megmenteni.-mesélte a doki.
-Akkor most már jobban lesz?-kérdezte Dany.
-Nem sajnos a rák elterjedt a belső szervein és a véráramba is bejutott.-tudtam,hogy ez mit jelent.
-Vagyis akkor már...-nem tudtam befejezni.
-Igen sajnos most már nincs esély a felépülésre.-Janice zokogva esett össze.
-Drágám gyere ülj le.-segítettünk felállni neki,de ő csak sírt és sírt.
-Amint szobára kerül bemehetnek hozzá.-mondta majd elsétált.
-Köszönjük.-bólintott és elment.Ezután megjöttek Harry-ék elmesélték nekik a történteket mire Hazz egy jó nagyot a falba vert.Csendben ültünk és vártunk míg egy nővér meg nem jelent,hogy elkísérjen a szobába ahol Kathy fekszik.