43.fejezet

*Harry szemszöge*
Nem voltam képes megmondani neki az igazat az ajtóban összefutottam Luke-kal.
-Megkaptam az üzeneted mi a baj Kathy-vel?-nézett rám kérdőn.
-Meg fog halni már csak napjai lehetnek hátra.Nem tudtam neki megmondani,de ő nagyon jól tudja mi zajlik körülötte nem tompítják őt le annyira a gyógyszerek.-leült és csak nézett maga elé.
-Nem buta ő tudja nagyon jól mi vár rá.-mondta szomorúan.Elmentünk a dokihoz aki a helyzetre való tekintettel megengedte az eltávot.
-Hová szeretnél menni?-kérdeztem amikor beültünk a kocsiba.
-A tengerparti házba.-válaszolta fáradtan.
-Rendben.-elindultunk Luke pedig mögöttünk jött.Az út alatt végig csendben volt csak az ablakon figyelt ki.Kezdett nagyon megijeszteni,de a doki szerint ez a normális ilyenkor.
-Egy kicsit szeretnék lemenni a partra,ha nem okoz gondot.-megráztam a fejem Luke azt mondta készít valamit enni míg mi kint vagyunk.Egész naplementéig kint ültünk a parton mikor bementünk a vacsora már az asztalon várt.Reggelre lebeszéltük a családi-napot Kathy-nek.Kathy a vacsora alatt nagyon szomorú volt ugyanis már nem nagyon tudott ülni és már a végtagjaiban sem volt erő.Felvittem a szobába pihenni és visszamentem.
-Ugye tudod,hogy ez mit jelent.-mondta miközben befejezte az edények elpakolását.
-Tudom,de fogalmam sincs mihez kezdjek én nem tudok nélküle élni.Ő viszont megesketett,hogy ha ő már nincs többé nekem tovább kell élnem az életem.-mondtam ki nehezen.
-Ezzel csak neked szeretne jobb életet és tudom milyen nagyon jól mit érezhetsz,mert ugyan ezen megyek át én is.Csak kettőnk között az a különbség,hogy téged viszont szeret.-felállt majd a kabátjáért nyúlt.-Most megyek holnap jövünk addig viszont menj fel és tedd boldoggá az utolsó napjait a jelenléteddel.-mikor felmentem a gyönyörű feleségem kint ült az erkélyen.
-Azt hittem megszöktél előlem asszony.-ültem le mellé.
-Szó sincs róla drágám.-nevetett.-Annyira gyönyörűek a csillagok eltudnám nézni őket akár egész nap.-mondta csodálattal.
-Igen tényleg csodásak-értettem vele egyet.Van bennük valami varázslatos.-néztem rá.
-Mint például?-helyezkedett el velem szemben.
-Hát mondjuk,hogy segítettek becserkészni egy ragyogóan ellenállhatatlan angyalt.-nevetett.-És képzeld nem csak,hogy gyönyörű,hanem vicces,okos,bátor és szexis.-még jobban nevetett.
-Oh nem mond már képzeld én pedig egy egoista,beképzelt kisördögöt kaptam.-mosolygott.
-De azért jó képű.-hízelegtem.
-Hát persze.-helyeselt.Kezdett elég hűvös lenni így lassacskán besétáltunk.-Szeretnék lezuhanyozni,ha nem gond.-ült le az ágyra.
-Akkor veled megyek.-mondtam határozottan.
-Megtudom,hogy kell amúgy is miért kellene engednem.-mondta felháborodva.
-Hát kérlek szépen azért,mert a férjed vagyok és ez a nászéjszakánk jogom van hozzá.-duzzogtam.
-Na jó legyen,de csak amiatt,hogy a férjem lettél amit mondjuk nehéz elhinni.-felállt én pedig közelebb léptem.Lágyan megcsókolt én pedig viszonoztam majd magamhoz húztam.
-Mit szólnál,ha elhalasztanánk azt..-nem hagyta befejezni ugyanis ajkait az enyémekhez nyomta.Reggel amikor felkeltem az éjszaka történései jártak a fejemben ahogy megfordultam ő még mindig tündérien aludt.Letusoltam,felöltöztem majd lementem a konyhában ott találtam a barátaimat és Luke-ot mind szorgosan dolgoztak aztán felbukkantak a lányok majd a szüleink.
-Sziasztok!-köszöntem mire mindenki rám kapta a fejét.
-Te miért nem alszol még menj vissza.-mondta anya.
-Köszi ez nagyon kedves volt.-mondtam felháborodva.
-Menj vissza majd szólunk,ha lejöhettek.-toltak fel a szobába Louis-ék.Bezárták rám az ajtót majd arra lettem figyelmes,hogy már szerelmem sincs az ágyban.Amikor benyitottam a fürdőbe a szívem hirtelen megállni látszott.